Jövő héten leszek 14. hónapos. Nálunk, ilyen korban még hónapokban számolnak az anyukák.

Az én anyukám, akit anyucnak hívok nagyon büszke rám. Odavan, hogy ilyen idősen már egész jól beszélek. Jóideje mondogatom az "ement" szót, amit bármire a világon érteni szoktam, ami csak távolodik, vagy elfogyott. A "tatto" a kedvenc mezőgazdasági gépjárművem; ugyanebbe a kategóriába sorolhato a "te", ami teherautó.

Van a szótáramban "fa", ami ugye egyértelmű?! Ha azt mondom "pacs", akkor nyújtsd a kezed pacsira! A kacsák hápognak, és a rigót szám elé tett ujjal cssssüüüü hangzattal figyelem az ablakban. Imádom a piros-apró-kerek gyümölcsöt, ami "mee", és a szintén kerek-pirosat, ami "ama". Apa-apa, mama-mama, tata pedig tata.

A legkedvesebb havarom, akit anya néha megfőz, mert szerinte büdös - szerintem meg nem! - na Ő a "nunuc".

És persze mondanom sem kell, hogy milyen okos vagyok ;)